Tartva azt az elképzelésemet, hogy a belső problémáinkra nem megoldás at puszta helyváltoztatás, e csodálatos hegyek között be kellett ismernem magamnak, hogy igenis hatékonyan hozzá tudnak járulni a belső változáshoz :) Nem azért, mert kint vagy máshol jobb az élet, meg könnyebb, hanem azért mert egy kis időre kiszakítjuk magunkat az utazás által abból a környezetből ami az adott problémáinkat gerjesztette :) Lehet ez lelki, fizikai, magánéleti szituáció, hátralépve egyet, elvonatkoztatva az azonnali megoldást kívánó helyzetektől. Lélegzethez jut lelkünk és üde jó kedvvel láthatunk neki újra a feladatainknak. Tudom, nehéz ezt folyamatosan fenntartani, meg mellette egyél egészségesen, figyelj a párkapcsolatodra, munkahelyeden is legyél szorgalmas, tegnap nem voltál edzeni... :)
De valójában nincs is erre szükség. Kirchbergben (~1000m t.sz.f.) a helyiekkel beszélgetve, a nappalijukból állandóan eléjük táruló csodálatos tájra irigykedtem, meghökkentek egy kicsit... Kérdésükre elmondtuk, hogy csupán 10km-re lakunk Pannonhalmától, meg hogy amúgy nálunk van 3 strand is a városban és az ország egyik legszebb borvidéke a mienk :D Ekkor esett le... Számukra ez a csodálatos vidék a megszokott, a normális, a hétköznapi, az unalmas, ahonnan elvágynak csak úgy, valahova máshova :) Lehet, hogy nem is az utazásban rejlik a csoda, hanem bennünk emberekben? Lehet, hogy nekünk kell felvenni egy olyan szemüveget, melytől a helyi értékek új fényt kapnak? Amiktől annak tudunk örülni amink van, nem pedig azután vágyakozunk folyton amink lehetne? Mindig lesz egy szebb ház, jobb kocsi, okosabb telefon, nagyobb TV, csinosabb lány akivel járhatnánk. MINDIG! Kizárólag rajtunk múlik mennyi értéket vagyunk képesek felfedezni útitársainkban és az előttünk álló kalandokban :) Persze ahhoz, hogy ezt fel át tudjuk élni nem árt ha olykor hátizsákot ragadunk és felfedezzük mit tartogat számunkra a látóhatár :)
Comments